Egy csodás nap

szapary, 2015, május 16 - 18:41
Reggel van isteni hűvös szellő fújja meg arcomat mikor végre rászánom magam a felkelésre.

Eszembe jut,hogy a mai nap is olyan lesz mint a többi, és elszomorodom. Nem szabad,hogy unalmas legyen,mert az unalom megöli az emberi érzéseket,elsivárosodik tőle az agy. Nem tud szárnyalni a gondolat.

Akkor azonban megcsörrent a telefon.

Már kezdtem örülni ni csak elindul az élet,mikor egy megállapíthatatlan korú nő belecsicsergett," Évikém ! Szia már előbb akartalak hívni,de foglalt volt biztosan csevegtél valakivel" ..... Sajnos téves közöltem volna közömbös hangon ha nem bújik belém a kisördög.

Szia és akkor mi van nekem is lehet dolgom. A válasz érdekes volt. Szinte nem is reagált a kihívásra tovább tekerte teljesen feleslegesnek tünö mondanivalóját.

Nem értem mit is akarhat ez a duma darálógép. Szinte választ sem várva kotyog,kotyog semmit sem érő ,és értelmetlen mondatokat. Lehet hallani ,hogy számára ez csupán időtöltés.

Mi a baj? Jött a válasz mivel besokalt a csöndtöl.

Ugyan, ugyan mi is lenne? Na azért indult el ismét az áradat,és  egymás utáni semmit sem érő mondatok halmaza.

Mikor mentek? Húha most bajba leszek gondoltam itt már konkrét választ kellene adnom,de tévedtem.

Nemsokára.

A tervezet szerint indultok,és gondolom veled megy Ő is? Természetesen, mondtam hiszen már megtörtént a válasz. Na ugye? Csak azért hívtalak, egyébként minden oké. Csá! Csumi! Csá!

Pukkadj meg ! Jött ösztönösen belőlem a nem éppen udvarias válasz.

Ezt azonban már semmitmondó nem hallotta meg. Viszont elkönyveltem,hogy mégsem lesz rossz ez a nap hiszen sikerült kimondani azt amit már évek óta nem sikerült udvariasságból a sok üresfejü marhának.

Mégiscsak szép nap volt ez.

 

 

 

Az írás hossza kevesebb mint ezer karakter