Az emberi értékek megújítása a művészetben és társadalomban

Évszám
2012
Beküldő
caterine

 

 

"Az emberi értékek kerültek válságba korunkban, ezért az emberek szívét kell megújítani - mindenestül."

Alapvető emberi értékekkel az átlagemberek rendelkeznek. A művész több ennél, neki beleérző képessége is van. Az ember az egyedüli lény, aki tiszta szívvel él a világon. Másképp nem is érdemes. Mindenkinek vannak emlékei nagybetűs emberekről, jóságos tanárokról, orvosokról, akik hivatástudattal rendelkeznek, akik emberfeletti Emberek voltak. Őket soha nem lehet elfelejteni. nemcsak tartást, becsületet, tisztességet jelentenek, példát mutatnak környezetüknek, ők már majdnem olyanok, mint akikre azt mondjuk: angyali lények.Egyszer azt olvastam valahol: az egyes számmal jelöltek az anyagok, mert tudnak hőt felvenni és leadni, a kettes számmal jelöltek a növények, mert táplálékot vesznek fel, a hármas számmal jelöltek az állatok, mert érezni tudnak, a négyes számmal jelöltek az átlagemberek, mert gondolkozni képesek,
az ötös számmal jelöltek a művészek, mert intuícióval rendelkeznek.



Legalapvetőbb emberi érték az igazságosság. A művész feladata Móricz Zsigmond óta irodalomban már több, mint a valóság ábrázolása, s az abból kivezető útra való rámutatás: az igazság leírása művészien megfogalmazva, vagyis a művészek jó tényfeltárók, újságírók is. Nemcsak szembesítenek, hanem elemzik is a történteket, megmagyarázzák az okokat. Az igazság elmondása nemcsak művészi, hanem kormánybeli, médikus feladat is lenne, először tiszta vizet kell önteni a pohárba, úgy lehet elfogyasztani azt. A zavaros, piszkos víz nem emberi fogyasztásra való, még akkor sem, ha ebben a zűrzavaros világban sokan nyerészkednek vele. Ezeket kíméletlenül le kell leplezni, s a fordított világból egyszer, s mindenkorra ki kell lépni.
A történelem mindenkori mozgatórugóit kell leleplezni, s felelősséggel bíró embereket állítani hivatalokba, vezetői állásokba, köztisztviselőknek, államférfiaknak, olyanokat, akik mindig az erkölcs, az igazság példaképei.
 Az igazság nem a holtaké kell, hogy legyen, ne csak a miatta meghaltak sírjára tűzzük ki a fehér lobogót, hanem nemzeti zászlónk fehér színének megfelelve az élőket kell, hogy képviselje az ország minden területén. A káoszból egyedül az igazság vezet ki minket a világosság gyújtásával. Az egykori Biblia-i hősöknek is egyetlen fegyverük az igazság volt, melynek megfelelően egyszer majd az igazságot a háztetőkről fogják hirdetni, s semmi sem rejthető el, amit a sötétben mondanak, vagyis nem lehet titok, mely az emberek kárára esküszik.
A bírói, ügyvédi, jogász hivatásoknak emberfeletti rangot kell képviselniük, a mindenkori igazságot. A törvény maga az ember, a törvény az emberek szívébe van írva, nincs hatalmasabb rang az emberségnél az egész világon, ezért is megalázó, amikor embereket bíróságra citálnak, ez felér egy meghurcolással.

Másik emberi tulajdonság a jóság. Csodálom ma is Kosztolányi Dezső tiszta szemeit. Számomra Ő a nagybetűs költő, aki kívül-belül harmonikus. A művésznek jó embernek kell lennie, mert a jóság felette áll a gonoszságnak, nem tanít rosszat, mindenkit megért, senkit sem ítél el, legfeljebb kritizál fejlett igazságérzetével.
 Az emberi szívet megkeményítette az erkölcstelenség, a durvaság, a pénztelenség, mely a legnagyobb embernek a szívét is megnyomorítja. Aki zenével, énekléssel foglalkozik, az csak tiszta szívből teheti mindezt, tanítva az ifjúságot, példát mutatva nekik. Sajnos a zenészeket, énekeseket kiválasztották, kiemelték, mint túlélőket, politikai történelmi korokat írtak, hajtottak végre, kevés szívet újító, szívhez szóló dallam, ének született az elmúlt 54 esztendőben, folytatják az alulról jöttek kitermelését szerte a világban.
Az éneklő gyermek olyan, mint egy kisangyal. Énekkel lehet tisztítani a lelkeket, ezért szükséges a gyermekeknek az ének-zene tanítás megreformálása. Az énekes pacsirtának született tehetségeket észre kell venni, hiszen ők azok, akik a legmorcosabb szívű ember szívét is felmelegítik, mosolyt csalnak az arcukra.

A szeretetről nem is kell beszélni. Azt mondta nekem egyszer egy orvos: - Meg kell tanulnia gyűlölni. Nagyon meglepődtem. Nekem gyűlölni? Hiszen nincsen hozzá szívem, bár érthetetlenül nézem a gonosz embereket, már a régi szánalom nincs bennem, mivel sajnáltam őket azért, mert soha nem tudhatják meg, milyen szeretetben élni, annak örülnek, amikor valakinek árthatnak. Nem ilyenek a művészek, ők a szeretetet kell, hogy képviseljék, az ember és természet szeretetét. Az igaz ember felemeli szavát a környezetért, ahol élni kényszerül, tágabb ételemben a világot ért természetellenes cselekedetek ellen. Az állatok védelmét kötelességének tekinti.
Visszatéríteném az embereket családi házakba, ahol állatokat tarthatnának, mert aki fák és állatok közt nevelkedik, más emberré válik, mint a bérházban felnőtt kulcsos gyerekek.
Az igazi művész soha nem fog tanítani olyat, ami gyűlölet érzetéhez vezet. Amikor az állítólagos művészek elolvassák más verseit, írásait, s mivel magukból, saját benső világukból indulnak ki, ezek különféle érzéseket keltenek bennük, érzelmi kifakadásra hajlamosak. Megsértik a másik alkotó embert, s ez elvezet oda, hogy a jó ember egyszer csak nem ír többet, nem énekel, nem zenél, leteszi a lantot, s a világ óriási veszteséget könyvelhet el, hiszen a harmónia, a tisztaság, a jóság, a szeretet, amit elveszít minden esetben. Nagyon sokat kell nemesedni ahhoz, hogy olyan verseket írjunk, mint Reményik Sándor, olyan szavakat használhassunk, mint Victor Hugo és fordítói, akik saját fennkölt költői hivatásukkal fordították le a csodás szavakat. Ó, mennyire tudnak ujjongani a sorok, mennyire élvezetes olvasni, ilyenkor ünnepivé válik az egész világ! Alapvető emberi értékek nélkül hogyan is lehetne alkotó munkát végezni? Miért nem tud az ember alkotni, amikor gondolatai szárnyalását megbénítja a mindennapi létfenntartás anyagi káosza? Miért tudott Tóth Árpád pénz nélkül is verset írni? Igen, ők igazi nagyságok voltak, semmilyen körülmény nem gátolta őket alkotói szabadságukban. Ők a született művészek, akik egész életükben talán pénzszűkében éltek. Nem is ismerték régen el őket, csak haláluk után.

A figyelmesség az emberi értékek közül a legfontosabbak egyike.
A közös karácsonyi családi együttlét a gyermekeknek örök-élményként marad meg, mely végigkíséri őket egész életükben. De ugyanilyen örömteli perceket élhetnek át más ünnepnapokon, évfordulókon is. A figyelmesség családi erény, soha nem szabad elfelejteni senkinek a névnapját, születésnapját, házassági évfordulóját
Vissza kell hozni a tanári hivatás emberfeletti nagyságát, az orvosi hivatás hatalmát.
 Ifjúkoromban úgy gondoltam, a tanár és az orvos emberségben felettem kell, hogy álljon, megbíztam bennük, rájuk bíztam az életemet. Csalódtam, nem az emberségben, az embertelen képviselőkben. Az igazi tanárnak figyelmesnek kell lennie, felfigyelnie a tehetséges, vagy bajba került gyermekekre. Szükség van beleérző képességre, tapintatra, bizalomra. Ugyanezt kellene érezni az orvosok iránt is, figyelmesnek kell lenni a betegükkel, mindenkiben meglátni az embert, mert minden ember más személyiséggel, problémával  rendelkezik, vagyis nem darabszámok a statisztikában. Egyetemi felvételiken szükséges lenne az emberség ,hivatástudat ellenőrzése, csakis ilyen emberek kaphatnának diplomát egy olyan országban, ahol azt szeretnénk, hogy az emberek érdekeit mindenütt képviseljék. 

Figyelmesség nélkül nincs barátság, szerelem, szeretet. Apró figyelmességekből állnak hétköznapjaink, mely kezdődik a reggeli köszönésekkel, egy gesztussal, simogatással, dicsérettel folytatódik. A bálna, miután megszüli csemetéjét, körben úszkálva a tengerben minden pillanatban megérinti kicsinyét. Az emberek példát vehetnek az állatokról.
A szülők nevelését is be kell iktatni annak érdekében, hogy igazi emberekké váljanak csemetéik. Nincs otthonról hozott példa előttük, s ha szívük kemény, katasztrófális következményei lehetnek gyermekvállalásaiknak. A szülői figyelmesség és udvariasság, tisztelet példaként lebeg a gyermekek előtt.

A tisztelet elengedhetetlen egy városban, közösségben, országban, vagy munkahelyen, iskolában. Tisztelni kell a másikban az embert, de nem kell minden rosszat, gonoszt elfogadni, hiszen ők nem érdemelnek tiszteletet és itt hibázik a jelenlegi rendszer, mert kiemelten foglalkozik a rossz magaviseletűekkel, miközben hátrányban maradnak a tiszta szívvel rendelkező gyermekek, felnőttek. Jogos a felvetése annak, miért nyaral a bűnöző a börtönökben, miközben kinn egyre elviselhetetlenebb az élet. Amelyik gyermek nem kapja meg a szüleitől az emberi tiszteletet, az magát sem fogja tisztelni, s ez vonzza a többi ember leértékelését.

Most egy pillanatnyi kitérőt teszek, hiszen az emberi értékek szerepe csak olyan társadalomban tetőződhet, melyben adott az állampolgárok biztonságához, anyagi megélhetéséhez, erkölcsi fejlődéséhez minden feltétel.

Míg az emberek azt látják, hogy az ország vezetői megszűntetik a munkahelyeket, az adósságból kilábaltatható gázmezőket kiárulják, míg a mezőgazdasági termékeinket más országok értékesítik, addig nincs bizalom, a nyomor csak embertelenségeket szül. Azt írtam egyszer: „Nagy bűn egyetlen jószág nyomorba döntése, éheztetése is, nemhogy egy egész országé!"

Emberi értékekkel születni kell elsősorban. Minden ország legkisebb értelmes egysége a család, családalapításnál a szülők felelőssége az, milyen családot kívánnak létrehozni, vagyis a társadalom sikeres egységeivé válnak, vagy növelik a mélyszegénységet, az erkölcstelenséget, bűnözést. A családból hozott minták és példamutatás adja az ország jövőbeni értelmiségét, vagy szakembereit.

A család ideális esetben apából, anyából, testvérekből, nagyszülőkből, távolabbi rokonokból tevődik össze. Ez a családi összetétel kedvező a gyermekek szociális fejlődéséhez. A családtagok egymással megosztják rájuk kimért feladatukat, mindenki tudja, mi a kötelessége.
A család tagjainak a házi munka elvégzése is élvezet, a mindennapjaik része a rendszeretet, a tárgyak helyére pakolása. Ezt szokták meg, így tanulták.
A gyerekeknek a tanulás természetes, nem is veszik észre, hogy kötelességtudókká válnak közben. A család igazi menedék, otthon minden tagja számára. A kívülről hozott problémákat közösen megbeszélik, egymásnak tanácsokkal segítenek. A családtagok tisztelik és szeretik egymást, csak így lehet közös életet kialakítani. .
A szülők soha nem mutatnak a gyerekek előtt negatív példát mások kibeszélésével, kinevetésével. Mindig őszinték a gyerekekkel, melyért őszinteséget kapnak cserébe. Amikor időnként a szülőknek nézeteltérésük támad, úgy beszélik meg a problémát, hogy a gyerekek ne hallják. A gyerekek olyanok, mint a kis felnőttek, minden feltűnik nekik, mindent észrevesznek, még a borút is a szülők arcán. A gyereknek természetes, hogy mindentől fél, ami visszataszító, természetellenes. A gyerek kritikus szemmel figyeli a felnőtteket, a felnőttek egymással való kapcsolatát.
Soha ne beszéljünk előttük félelemre okot adó dolgokról, sem halálról. A gyerek nem érti a halált, felfogni nem képes, meg kell akadályozni a félelem, szorongás kialakulását is.
A család, ha szeretetben él, hatalmas erőt ad minden tagja számára. Ez az erő szárnyakat ad a gyermekeknek is, hogy a legjobb teljesítményt hozza ki belőlük, de ugyanúgy a szülőknek is a munkahelyeken.
Az a családtag, akit a mai világban veszteség ér, legyen munkahely elvesztése, megszűnése, vállalkozás befuccsolása, könnyebben viseli el a helyzetet, ha a családtagok szívvel-lélekkel mellette állnak. Bárkinek nehézsége adódik, a szeretet átsegít a nehéz időszakon.

A családhoz tartozó nagymamák és nagyapák sok segítséget nyújthatnak úgy érzelmileg, mint fizikai segítésben a családnak. Besegítnek, amikor a szülők dolgoznak, vigyáznak a gyerekekre. Az egészséges család soha nem válik meg a nagyszülőktől, bármilyen ok is lenne a szakításra.
A szerető családban élő emberek jobban teljesítenek mindenütt, ezért egy-egy országnak nagyon fontos, hogy a családok jól érezzék magukat, jólétben éljenek.

Vissza kell vezetni a házasság előtti tanácsadást, ha szükséges a nem egymáshoz való fiatalokat le kell beszélni a házasságról.
A vallási káoszoknak véget kell vetni egyszer, s mindenkorra, büntetni a boszorkányságot, fekete mágiát, démonikus, sátánista szekták működtetését, még akkor is, ha vannak népeik egy-egy országban, vagy képviseletük. A horrorista cselekedeteknek ezek hatalomra kerülésekor megsokszorozódnak, a vér, gyilkosság látványa megszokottá, mindennapivá válik.
Ugyanez vonatkozik az okkultizmusra, melynek le kell leplezni a vezetőit, képviseleteit.

 Egészséges lelkű, szívű gyermekeket, felnőtteket kell nevelni, akik valódi nagybetűs emberek és képesek felelősséget vállalni saját és mások életéért is. Felelősség nélkül egyetlen állás nem tölthető be, főleg nem olyanok, melyek mások életével foglalkoznak, mások sorsáról döntenek. A példamutatás, tanítás, jóra nevelés tehát a művészek feladata, melyben segédkezik a tanár, tanító és a család is.



 A zene, a dal, a képzőművészet, melyekkel visszaéltek oly' sokan  lenne egyedül alkalmas a gyermekszív megújítására, hogy ne csak karácsonykor ünnepeljük a családi szeretetet, hanem az év minden napján. A családi tervezésnek, mint egy művészi családfa ültetésének életutunk részévé kell válnia.

2012. május 14.