A macska

Évszám
2010
Egy májusi este, keleten a dombok mögött, amerre a tanya udvara látszik a hajnal pírja elönti az eget. Kezd világosodni, és lassan ébredezik a táj. Az ég kék, a csillagok elvonultak pihenni. Az embereket még színes álmuk kötik le. Most csak a pacsirták láthatatlan, hatalmas csapata trillázik.A mező szélén egy macska oson puha, halk léptekkel , megáll nagy szemével leselkedve hátranéz, aztán továbbsiet.
Ez a macska egészen közönséges, teste szürke csíkos, mellén keresztbe rozsdavörös csík húzódik. Lábán fekete harisnya van. Erős nyakán kis kerek fej hegyes fülekkel. Kecses háta meghajlott, lába rövid, farka hajlékony.
A kerítés tövében egér neszez. A cica megáll, fülét hegyezi, kicsit vár,majd ugrik is. MEGFOGTA!
A szerencsésen elfogott egérrel szeretne játszani, de az udvarról kutyaugatás hallatszik. A cica megrezzen és ijedtében elengedi az egeret, aki kihasználva a lehetőséget gyorsan eliszkol.
A megrémült állat most már nem oson, nem bizony hanem vágtat, minél távolabb a fülsértő ugatástól.
E párás éjszaka után zölden, harmatosan tűnik elő a nyári vetés. Az árokszéleken minden virág a nap színében öltözik. A tanyán élő emberek és állatok ébredeznek.
A mező végén három öreg fűz mered az égnek. Mint óriási, vastag, szürke szárú gombák, ágaskodnak ki a földből.
A törzsek bütykein és kinövésein pók szövi cifra hálóját. A macska felugrik az egyik fára. Itt jó neki és kényelmes, most már biztonságban van.
Pár percig nézelődik, majd lefekszik, s elalszik.