A sárkány és a furulya

Évszám
2009

Volt egy király nagyhatalmú, mégis rágta lelkét a bú,
pártában volt három lánya, ezért nincs még unokája.
Szólt a király: - irgum-burgum, férjhez adom minden lányom.
Az udvarban nap-estétől, tülekedett a sok kérő,
királyok és hercegek, fényesek és kevélyek.
Párra talált nemsokára, a királynak két szép lánya.
Ám a harmadik, a legszebb, három közül legkedvesebb,
nem találta meg a párját, keserítve királyapját.
- Az én párom legyen erős, sárkányverő délceg, nagy hős.
Kihirdeti hát a király, - aki legyőzi a sárkányt,
feleségül kapja lányát, vele fele királyságát.
Mert a sárkány jobb, ha tudod, uralta a királyságot.
Minden évben karácsonykor, elrabolt egy szűz hajadont.
Bizony mondom nemsokára, végtelen volt azok száma,
akik sárkányt ölni mentek, vissza soha nem térhettek.
Végül aztán utoljára, jő a juhász kis bojtárja.
- Egy életem, egy halálom, bizony mondom, megpróbálom!
Mert a királylány szépsége, nem hoz álmot a szememre.
Ez alatt a palotában, annak titkos szobájában,
sír a király kedvenc lánya. Ez a legény szíve-vágya.
S mert a sárkány megüzente, karácsonykor eljön érte.
A királylány fohászkodik, arany felhő kerekedik.
Tündér lép ki a felhőből, halott anyja szelleméből.
Varázskardot ad a lánynak, - add ezt oda a bojtárnak.
Ez a kard majd megsegíti, mindaz, aki felismeri.
Ami kardba vagyon vésve, Tündérország bölcsessége:
„Használj engem végezetül, segítek, de nem ok nélkül.”
Elindul hát a kisbojtár, átkel az Óperencián.
Üveghegyet is megmássza, ott a sárkány palotája.
Nem adta fel, lám a reményt, megtalálta ellenfelét.
Előhúzza varázs kardját, hogy megvívja hősi harcát.
Visszadugja a hüvelybe, - talán békével kellene?
Előveszi furulyáját, kicsalogatni a sárkányt.
Jött az bizony nemsokára, mert a bojtár furulyája,
olyan halkan, szépen szólt, hogy a sárkány ellágyult.
Jaj de nagy a szerencséd, a muzsikád szíven ért!
Taníts meg hát furulyázni, bizony nem fogod megbánni!
Megörült a kisbojtár, mert legyőzte a sárkányt.
Nem karddal és erőszakkal, hanem szívhez szóló dallal.
Palotában csodát látnak, jő a bojtár a sárkánnyal.
Nyolc furulya szépen szól, a hétfejű is táncol.
Sosem láttak még ilyet, hogy egy sárkány kezes lett!
Hogy egy szegény juhász fia királylányra pályázhatna.
Szól a király meghatódván, - mivel legyőzted a sárkányt,
itt a kezem nem disznóláb, neked adom a királylányt.
Olyan lakodalmat csaptak, hogy hét éjjen átmulattak.
Sárkány volt a zenekar, hét furulyán szólt a dal.
Boldog már a vén király, sugárzik a királylány.
Ha nem hiszed, járj utána, hív a sárkány furulyája!
Egyet ne feledj el soha, varázslat a szép muzsika.

Meglágyítja a szíveket, fon belőle szeretetet.