A bennünk rejlő világ

Évszám
2012
Beküldő
Keki
12. Nem a világot érdemes megváltoztatni, és erre nincs is szükség. Elég, ha megváltoztatjuk az ember világról alkotott képét. A kulcs az emberben van, és az ember mindennek a kulcsa.

Weöres Sándor: „Egyetlen ismeret van a többi csak toldás: alattad a föld, feletted az ég, benned a létra."

BEVEZETÉS

Miért választottam ezt a témát?

Mindig is érdekeltek a mélyebb filozófiai témákat boncolgató kérdések. Olyanok például, mint a világ keletkezését, működését fejtegető nézetek, vagy a lét, az élet értelmét kereső tudományos és/vagy filozófiai magyarázatok. Ezek vajon pusztán a fizika törvényeinek engedelmeskedve alakultak ki/jöttek létre, vagy van valami más, egyfajta felsőbb hatalom - ha úgy tetszik Isten vagy sors - aki/ami felel mindezért? Tehát van-e eleve elrendeltetés vagy „mindez" pusztán a véletlen műve?

Véleményem szerint a világ bennünk van. Olyan a világ, amilyenné mi tesszük. Mi, emberek alkotjuk, alakítjuk a világot érzéseinkkel, gondolatainkkal, amelyek később cselekedetekben manifesztálódnak, azaz öltenek formát. A világ voltaképpen lehetőség, egyfajta külső burka életünknek. <--break->

A világ 1000 éve is ilyen volt. A természet (fák, virágok, a tenger) harmóniában élt az emberrel. Azonban ez a harmónia törékeny, és csak abban az esetben maradhat fenn, ha mindkét fél kölcsönösen „tiszteli" egymást. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ehhez az együttműködéshez a természet folyamatosan tartja magát, az ember azonban nem...

A világot hibáztatjuk vélt vagy valós problémáink miatt, holott mi tettük olyanná, azzá, amilyen most. De vajon hány ember jut erre a következtetésre?  A világot vonjuk felelősségre amikor rossz passzban vagyunk, de vajon nem kellene inkább saját magunkban keresni a hibát? Ha boldogok vagyunk a világot is szebbnek látjuk, holott valójában az ugyanolyan maradt, mint volt. Ezek is kellően példázzak azt, hogy a legtöbb kérdésre önmagunkban kell keresni a választ.

A politika, a gazdaság, a technika azok, amelyek „felülről" irányítják életünket. Letagadhatatlan, hogy a törvények, rendeletek bonyolult hálózata átszövi életünket, és bizonyos fokig keretbe foglalják - szabályozzák - szabadságunkat. A korlátok sokszor akadályoznak céljaink, álmaink megvalósulásában. Engedjenek meg egy példát: A kormány az ország gazdaságpolitikájának megoldását a többféle adók kivetésében, a havi költségek (rezsi) felemelésében látja. Ez nyilvánvalóan megsokszorozza az állampolgárok terheit. Tehát egy újabb adó kivetése vagy egy meglévő felemelése megakadályozhat például egy családi nyaralást. Igen ám, de itt egy nagyon fontos dologra szeretnék rávilágítani: biztos, hogy ez a probléma gyökere? Határozottan nem; sokkal inkább az emberek gondolkodásmódja. Hiszen ha a családi nyaralás meghiúsul a fent említett okok miatt, az emberek meg sem próbálnak más megoldást keresni, hanem beletörődnek. Nézzünk egy példát a saját életemből, azaz én mit tennék hasonló helyzetben. Mindig is el szerettem volna jutni az Antarktiszra, hogy élőben láthassam a jéghegyeket. Lássuk be ez nem éppen a legolcsóbb utazás. Eddig sajnos nem sikerült. Ezért azt találtam ki, hogy egy nejlonzacskóba vizet töltöttem, majd lefagyasztottam. Amikor szilárdra fagyott, lefejtettem a zacskót és különféle formákat faragtam belőle. Így hoztam közelebb magamhoz a jégvilágot.

Ebből is jól látszik, hogyha céljaink és álmaink megvalósulását valami gátolja, még mindig ott van a lehetőség, hogy valamilyen formában megvalósíthassuk azt.

Úgy érzem az emberek egy előre eltervezett életet élnek. Egy forgatókönyv határozza meg életüket; iskolák, munkahelyek, család, gyerekek... De vajon mind ezt így akarják/akarták? Azokba az iskolákba jártak, ahová ők maguk szerettek volna? Azon a munkahelyen dolgoznak, ahol valóban dolgozni akarnak? A házasság a gyerekek mind-mind átgondolt döntésük eredménye, vagy így sikerült? Ezek alapvetően meghatározhatnak egy sorsot. De bárhogy is van mindig meg lehet találni az életben, a világban azokat a dolgokat, amelyek plusz értelmet adnak az életnek. Az „önmegvalósítás" mindig „kéznél" van, és ez esetben nem nagy dolgokra gondolok, pusztán azokra, amik önmagukban - csak úgy - boldoggá teszik az embert (mint például hogy ez az esszé egy pályázatra készül).

Számomra az élet értelmének kérdésére az egyik választ a célok és az álmok kitűzése jelenti, akár kicsik, akár nagyok, lényeg hogy mindig legyenek.

Benjamin Elijah Mays: „Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem ha nincsenek céljaid."

Boldogság. Mindenki erre vágyik leginkább, ezért szentelek e témának néhány sort. Mitől vagyunk boldogok? Találkoztam olyan emberrel, akinek anyagi értelemben mindene megvolt, így mindent megkapott, ami pénzben kifejezhető, mégis boldogtalan volt. Illetve olyannal is, akinek igencsak korlátozottak voltak az anyagi lehetőségei, mégis boldognak vallotta magát. Tudom, hogy a feni megállapítás már-már közhelyes, de vajon miért van ez? A válasz itt is a gondolkodásmódban, a világszemléletben keresendő. Az anyagi dolgok puszta megléte sosem tesznek olyan boldoggá, mint amikor akkor vagyunk, ha elégedettek vagyunk önmagunkkal. És ez nem pénzkérdés! Nem a világ az ellenségünk, hanem mi magunk vagyunk önmagunk ellenségei.

 

 

 

ÖSSZEGZÉS

 

A világ alternatívák sokaságát tárja elénk; az hogy ezekkel hogyan élünk vagy nem élünk, mi döntjük el. Végső soron könnyű okolni a világot egy-egy kudarcunkért, de nem kellene inkább magunkba nézve rájönnünk arra, hogy voltaképpen mi idéztük elő a kudarcot azáltal, hogy a múltban egy rossz döntést hoztunk?

 

 

 

 

 

Albert Schweitzer: „Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létét, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat."

 

 

 

FOGALMAK

 

 

ANYAGI VILÁG:

Materializmus (anyagelvűség) filozófiai irányzat, amely szerint a világ minden dolga, jelensége visszavezethető materiális okra. A materialista elméletekben a lelki-szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: minden mentális állapot, tulajdonság, folyamat és működés elvben azonos valamely fizikai állapottal, tulajdonsággal, folyamattal. (Jerry Fodor: a Test - lélek probléma)

 

A SZELLEMI VILÁG:

A szellemi létezésben látja minden lét, valóság okát és forrását. A szellem minden létezőnek, és ezek viszonyának a lényegét adja és alkotja. Szellem létezik a tudatban, a dolgokban és a dolgokon túl. Minden dolog, ami létezik, olyan formájú, olyan tulajdonságú, olyan funkciójú, arra való, amilyennek a hozzátartozó szellem meghatározza, amilyenné megalkotja. (Rudolf Steiner osztrák filozófus)

Az ész, az értelem, a megismerés, a gondolkodás, az értelmezés mind-mind a szellemi világ sajátja. Minden, ami elméleti eredetű.