- - A Hangyás-bércen őzgida született. - újságolta egy rigó.
- - A Rózsás és Rakottyás patak rákkal van tele. - csiripelte egy pinty.
- - Szenzáció? Ez nektek szenzáció? - mondta flegmán egy a fűben lapuló mezei nyúlfi - Minden évben ez történik, virágzik a hérics, őzek, nyulak születnek, sőt még madarak és mókusok is. Ez az újság? Ez nem újság, unalom. Unom ezt a tisztást, és unom a virágokat, a csiripelést. Nem is tudom, mit csináljak? Úgy, de úgy unatkozom.
- - Unatkozol? Hegedülök én neked. - mondta a mezei tücsök.
- - Nem kell nekem a hegedűd. Igazi mulatságra vágyom, igazi csodálatos mulatságra. Elmegyek a folyóhoz, talán ott hallok valami érdekeset.
- - Érdekeset, érdekeset....- ismételgette a szajkó - Veled megyek, veled megyek...
Futott, futott a nyuszi a tisztáson át, szálerdők lefutó gerincén, mihamarabb az Ipoly völgyébe akart érni, szenzációra vágyott, hírre, újságra. Valami nagydologra, ami megváltoztatja az életét. Liliom-pusztán megpihenve, betért a sógorához.
- - Mi újság felétek? - kérdezte
- - Nagy újság van sógor, rózsaszín orrú kis nyuszik születtek.
- - Nagy újság. - biggyesztette le megint a száját a mi nyulunk. - Látom, itt sem történik semmi.
Reggel megint tovább futott, a szajkó ott repült felette. Délután a Koppány-nyereg peléjéhez érkezett.
- - Mi újság van felétek? - kérdezte megint
- - Kicsinyeink születtek. - mondta büszkén a pele apuka.
- - Ugyan, ez nem újság.
- - Nem újság, nem újság. - ismételte a szajkó.
- - Igaz, lehet, hogy számodra nem újság, de a mi családunk nagyon örül neki.
- fordított hátat sértetten a pele.
Futott, futott tovább a nyuszi, a Holdvilág-árok vadregényes szurdokán éjszakázott, egy fa alatt meglapulva.
- - U, hu, u-húúú - szállt az éjszaka csöndjében a mély hang, a nyuszi feje fölül, ahol egy faágon, közvetlenül a törzs mellett csücsült a bagoly.
- - Talán a bölcs madár tud valami újságot mondani.- gondolta, s félve szólította meg a hatalmas madarat, hiszen tudvalévő, hogy a baglyok nem szeretik a nyulakat, legfeljebb vacsorára.
- - Ostoba vagy. - mondta a bagoly, tollfüleit hegyezve. Narancsvörös szemeivel fürkészte a nyulat, aki remegve meredt a sárgásbarna tollazaton megcsillanó hold fényére.
- - A hírem számodra az, hogy a kicsinyeim otthon várnak s nincs számukra még vacsora, épp jókor kerültél az utamba. Azzal kiterjesztette a szárnyait és lecsapott a szenzációra, éhes nyúlra.
A szajkó nem mert megszólalni, csak másnap reggel vitte a hírt a Nagy-Galla-tisztására, hogy a mezei nyúl a bagolyfiókák vacsorája lett. Szegény kis nyúl szenzációra vágyott, s ő maga lett a hír. A nyúlfi példáján tanulva vésd az emlékezetedbe, hogy milyen jelentőségteljes a születés és az élet csodája, nincs annál nagyobb szenzáció a világon.