Évszám
2011
Beküldő
Friderika
Két szem sugara fennt a felhön,
Táncol, kacag a fényben
Száguldás, porsche, szerelem, száguldás
Táncol, kacag a fényben
Száguldás, porsche, szerelem, száguldás
A dal épphogy befejezödött a sors kifürkészhetetlen iróniájaként a vendéglö elötti parkolóban valóban megállt egy tüzpiros Porsche márkájú személygépkocsi . Stella a mikrofonját beletette az elötte álló álványba és szemei a vagány kis sportautóra szegezödtek, majd a vendéglö bejárati ajtajára, ahol abban a pillanatban jelent meg egy vonzó külsejü férfi. Ki más is lehetett volna, mint a Porsche gazdája, aki árgus szemekkel figyelte vél e felfedezni valaki ismeröst az ott lévö vendégek között.
Pár mondat ismerkedés és Stella a munka után már a Porsche elsö ülésén találja magát. Ö még húsz éves sincs és talán nem is tudatosítja, hogy mi zajlik a lelkében, csak egyszerüen csodálatosan érzi magát és a száguldás közben még az is eszébe jut, hogy mennyi kortársa lenne irigy rá, ha most ezt látnák. Természtesen mindezen gondolatoknak a férfi is épp úgy tudatában van, mint Stella és rendelkezik minden további szükséges eszközzel ahhoz, amivel a fiatal lányt leveheti a lábáról. Számtalan eset forgatókönyvének elsö oldalai lehetnének a fenti sorok. Tulajdonképpen hosszú ideig tisztázatlan marad, hogy az autó hódított e vagy a pasi. Semmi új a nap alatt, hogy Stella pár napon belül fülig szerelmes lett. A rövid kis beszélgetések során kiderül még egy s más csalogató. Például, hogy a pasinak nem csak jó autója van, de ezen felül még egy jól menö étterme is, na és ebböl már magától adódik, hogy pénze is. Stella úgy hiszi megtalálta álmai hercegét, aki a kornak megfelelöen nem fehér lovon, hanem piros Porschen érkezett hozzá. Ráadásul jól néz ki és nem elhanygolandó, hogy még pénze is van. A pasi természetesen jól tudja mi a dolga, ha éppen kedvére való a fiatal, csinos és tapasztalatlan hölgy. Romantikus kis vacsora kettesben, andalító zene, egy csokor virág, mellé esetleg egy szemet gyönyörködtetö ékszer és már áll is a bál. Na ez aztán a szerelem elsö látásra – gondolja Stella és fülig úszik a sok ismeretlen érzésben és a „vélt“ boldogságban.
Természetesen kinek adnám hírül ezt a világra szóló eseményt – gondolta Stella- ha nem az édesanyámnak. Elég egy mondat smsben: „Találkoztam egy nagyon csinos férfival, akinek nagyon szép piros Porscheja van és nagyon csinos. A többit majd otthon elmesélem. Puszi Stella“
Az sms megérkezik és anyában számtalan gondolat merül fel azonnal, hiszen az ö féltett gyermekéröl van szó. Azon gondolkodik vajon mit válaszoljon vissza? Bízik Stellában, hiszen okos és intelligens lány, de sok példa volt már rá az életben, hogy épp az ilyen lányok baltázzák el életüket a legelsö alkalommal. Anyának nem jut eszébe egyetlen épkézláb mondat sem, csak annyit ír vissza: „Nagyon vigyázz magadra!!!! Csók Anya!“
Stellának még két hete van a hazautazásig. Minden este elénekli a „Porsche, szerelem,…..“ dalt, mert ettöl a fellegek közt érzi magát, hiszen szinte megígézi, hogy a Porsche és a pasi zárórára megérkezzék, hogy aztán hajnalig együtt múlassák az idöt. Stella vidáman dúdolja kedvenc dalának elsö sorait: „- Száguldunk,élvezd az iramát, Sólyomként, kéklö hegyeken át, Zúgva süvít a szél, lüktet, felsistereg a gép Érzem szédítö, vad mámorát……“ Mintha csak mi ihlettük volna a dalszövegírót e pár sor megírására. Stella már pár napja a szerelem tüzében ég és úgy érzi most már övé a világ, hiszen a pasi élvezi az ö társaságát és mindent bevet annak érdekében, hogy a lányt a lehetö legrövidebb idön belül maga mellé édesgesse. Mindezt szerelemböl??, hencegésböl??, érdekböl??, vagy csupán csak szórakozásból?? Érdekes, mert ezek a dolgok csak anyának jutnak eszébe, hiszen Stella most tíz centivel a föld felett lépked , s öt kevésbé foglakoztatják az efféle gondolatok. Jó azt elhinni amit épp áttél. A maga részéröl egy szerelmet az elsö látásra és úgy hiszi az utolsó vérig., de mit gondol a pasi. Természetesen vele is ugyan ez történik, miért is kételkedne kapcsolatuk töretlen száguldásában?
Letelik az idö a hazaindulás idöpontja már csak pár óra. Stella fülében vakítóan csillog a két aranykarika fülbevaló és szeme a boldogságtól és a búcsuzástól nevet és sír egyszerre. Ne sírj, vígasztalja a férfi egy hét múlva meglátogatlak! A mondat hallatán Stella szemei még fényesebben ragyognak.
Otthon a család hétköznapjai várakozással teltek, hiszen mindenkit megszédített Stella, amikor bejelentette, hogy a szerelme öt nap múlva látogatóba jön. Addig is a telefon félóránként csörögött szinte éjjel nappal.
Anya is ideges volt, de nem a látogató miatt, hanem az események túl gyors zajlása végett. Észrevette Stella mennyit változott az elmúlt egy hónap alatt. Szinte egészen más lány jött haza a külföldi turnéról, mint aki elment. Az még csak hagyján, hogy a lánya szerelmes, de ezt az örült iramot szerinte képtelenség még felfogni is, hát még követni? Számára érthetetlen ez a nagy sietség. Éjszakánként csak magában vívódik. Miért kell pár napos ismerettség után ágyba bújni egy férfival? Hol van a nöi büszkeség? Miért nem udvaroltatnak maguknak a mai lányok? Számára ez úgy fest mintha nem a szerelem állna középpontban, hanem a vagyon, a pénz, a csillogás, és minden ami emögött van. Jól van ez így? Ettöl szerettem volna a lányomat megóvni,de úgy látszik erröl már elkéstem és beleszólni meg nem fogok és nem is akarok. Az élete párját mindenkinek saját magának kell kiválasztania.
Pár nappal késöbb megjött a piros Porsche hercege, bár ezúttal repülövel érkezett. Az öt napos vendéglátás során az otthon töltött idön kívül volt éttermi közös vacsora, kirándulás a környéken, egy két közös beszélgetés, melynek során kiderült többek közt az is, hogy Stella és a pasi közt lévö korkülönbség húsz év.
Anya ezt követöen szinte magába zárkózik. Úgy gondolja, hogy ha majd a pasi elmegy megpróbálja a lányát jobb belátásra bírni. Szerinte ezekben a kapcsolatokban sok az ellentmondás. Természetesen a választás és a döntés jogát meghagyja a lányának, de azért majd pár mondat erejéig felvázolja neki az ö ésszerü érveit. Szerinte ez a pasi már sok mindent megtapasztalt, rafinált és valahogy olyan érzése volt, mintha Stella csak szórakozásból kellene neki.
A való élet azonban másképp írta a forgatókönyvet. Egy hónap múlva Stella elköltözött a piros Porsche hercegéhez. Megtörtént a viszontlátogatás, melyet anya szinte végig sírt. Elképedve vette tudomásul, hogy lánya olyan, mint egy házörzö kutya. Úgy ugrált ahogy a pasi fütyült és természetesen mindezt szerelemböl, tiszta szívböl és önzetlen szeretetböl tette, mert nem gondolkodott csak cselekedett és minden tettében, gondolatában a férfi észrevétlenül irányította. Mindezek ellenére Stella hajthatatlan volt. Elmondása szerint megtalálta álmai lovagját és hiába volt minden figyelmeztetés ö csak rendületlenül száguldott kedvese mellett, de nem vele!
Kezdetét vette a közösnek nevezett nagybetüs élet, amihez nem kellett még egy jelképes aranykarika sem a többiröl nem is beszélve. Ebben az eszeveszett gyorsaságban és száguldásban a dolgok szó szerint percenként változtak. A borzalmas viharokat itt-ott felváltotta pár napsütéses óra. Stella mindent türt, mindent elfogadott. A legnagyobb csatákat magában vívta. Nem tudni miért de bízott az érzéseiben, a szerelmében, a türelmében, a vonzerejében, hogy a szíve választottja majd megpróbál azonosulni az ö vágyaival, elképzeléseivel a családi életbe vetett hitével és mindazzal ami és aki Stella valójában volt.
Két éves együttlét után Stella terhes lett. Számára ez egy új reményt csillantott meg. Ùgy hitte a gyermek érkezése sok mindent megváltoztat majd kettöjük kapcsolatában. Természetesen ez csak a lány fejében született meg. Párja továbbra is csak a maga dolgaira öszpontosított, melynek középpontjában egyetlen dolog a “pénz “ állott. Ezen kívül senki és semmi sem volt szent. Mindemellett megkövetelte magának a teljes szabadságot. Stella ebben az idöben felszolgálóként az ö éttermében dolgozott, tehát érzelmileg, anyagilag és minden elképzelhetö szempontból az ö befolyásoltsága alatt állt. Ha Stella alkalomadtán megpróbálta érvényre juttatni saját elképzeléseit hatalmas csetepaté lett belöle.
Stella hasa már szépen gömbölyödött és elérkezett az utolsó hónap ami anya számára hozta a legnagyobb meglepetést, aki ekkor férjével együtt abban a városban vállalt munkát, ahol a lányuk élt a párjával. Amikor csak tehette meglátogatta szüleit amiböl szintén nagy felfordulás lett, méghozzá akkora, hogy Stella „haza“ sem mehetett. Az utolsó hónapot szüleinél töltötte egy másfél szobás kis lakásban anyával, apával és hat éves testvérével együtt.
Anya természetesen nem tett szemrehányást Stellának, hiszen egy anya nem tesz ilyet, mert a feltétlen anyai szeretet az örökké megmarad. Magában azonban mérhetetlenül szomorú volt, de ezt igyekezett nem kimutatni. Stella és a párja között a kommunikáció telefonon keresztül zajlott és hetente egy – két alkalommal együtt mentek be a városba, (természtesen a porscheval), hogy a látszat a kívülállók számára azért világossá tegye , hogy a pletykák ellenére minden a legnagyobb rendben zajlik és a város egyik legnagyobb „Macsója“ örömmel várja gyermeke érkezését. Stella nem árulta el belsö gondolatait senkinek sem. Sokszor olyannak tünt az egész, mint ha a saját sorsát valami kívül álló erö irányítaná, de anya nem akarta gondolataival és tapasztalatával megkeseríteni lánya örömteli várakozását. Ö ebben az idöben már csak a kicsire öszpontosított és nagyon várta a pillanatot, amikor a gyermekét a kezében tarthatja.
A fájások reggel fél hatkor kezdödtek és a herceg eljött Stelláért, hogy együtt vajúdják végig az idöt. A kisfiú délután öt órakor született meg császármetszéssel és a „boldog“ kis család egy hét múlva már a családi fészekbe tért haza, mintha az elmúlt hónapban mi sem történt volna.
Stella szép lassan beletörödött és elfogadta azt, ami mások számára elfogadhatatlan lett volna. Èlte hétköznapjait és nevelgette kisfiát, miközben a nap huszonnégy órájában szíve választottjának kívánságait teljesítette. Egyszóval az élete a megfelelésröl szólt. Anyaként igyekezett a kisfiának megfelelni és társként pedig a párjának, akinek közben az étterme mellett volt még vagy öt autója és egy kis szállodát is vásárolt magának, amelyet Stella vezetett, mert hát ugye munka nélkül nem lehet megélni. Nem is ezzel volt a gond, hiszen az ember saját magáról tudja, hogy ahol kisgyermek van ott a munkába járás nem csak a kötelezettségröl szól, de néha bizony a kikapcsolódásról is.
Anya nagyon jól látta és tudta is , hogy mi történik, de egy szót sem szólt a lányának, hogy ha feladja ö akkor is mellette lesz. Tulajdon képpen Stella is tisztában volt azzal, hogy az élete másképp is alakulhatott volna és azt is tudta, hogy ma már más a helyzet, mert a gyereknek apa is kell és ráadásul a kisfiú imádta is az apját. Talán már mindenki megszokta a családban kialakult életformát. A kívül álló úgy gondolná, hogy minden a legnagyobb rendben,de anya tudta azt, amit Stella még magának sem mert bevallani, hogy nem lehet így egy életet leélni, ahol a napod huszonnégy órájában minden szempontból meg kell felelned a társadnak. Ez csak egy eszeveszett száguldás a semmibe, hiszen az ember egész élete során a jólétre vágyik, azt szeretné megízlelni,de ahhoz elsösorban jól kell éreznie magát a börében. A boldogság fogalmát talán mindenki másképp vázolná fel, de a megtapasztalásából származó élmény talán mindenki számára egyformán fontos és azonos.
Hideg, fagyos , téli reggel volt, amikor a herceg a legújabb autójával ( egy BMW X6-sal) épp az éttermébe indult volna a szállodája elöl. Az ajtó nyitásakor megcsúszott és hanyatt vágódott a betonon. Koponyatörést, és bokatörést szenvedett és majdnem az életével fizetett a balesete miatt, mert a történtek után úgy fél órával késöbb talált rá Stella és a kisfia. Több napig feküdt mélyaltatásban és a bokáját többször kellett müteni. Több mint hat hétig kórházi ápolásra szorult. A kisfiúval együtt naponta látogatták. Míg az apa gyógyulgatott Stellának így módjában állt belekóstolni abba az életbe, amit valamikor a kapcsolatuk kezdetén megálmodott magának. Saját maga oszthatta be az idejét, nem irányította öt senki, mégis minden ment szépen. Természetesen a párja, amint egy kicsit jobban lett máris kezdte a maga megszokott parancsoló stílusát, meg a jól ismert fogjuk meg és vigyétek változatot. Stella természetesen meghallgatta, de nem szólt rá semmit és úgy alakította mindennapjait, ahogy a kisfiúval nekik a legjobban megfelelt. Teljesen furcsa volt, hogy esténként még olvasni is volt ideje és a szállodában is minden a legnagyobb rendben ment. Néha még az étteremre is odafigyelt. Èlvezett minden napot, de amikor már látta, hogy a szive választottja nemsokára hazajön kissé elszomorodott. Arra gondolt, hogy kezdödik a régi mókuskerék, amiböl nem lehet kiszabadulni, de ezt végképp nem szerette volna.
Stella gondolt egy merészet és amikor hazahozták a kedvesét, leült mellé és a fejére zúdította azt a sok sérelmet, amit az évek folyamán töle kapott. Kész tények elé állította a férfit. Amint láthatod hüséges társként kiálltam melletted a bajban is és azt is elmondom neked, hogy a távolléted ideje alatt sok mindent másképp csináltam mint ahogyan azt te megparancsoltad nekem. Nem azért cselekedtem így, hogy téged bosszantsalak, hanem azért mert nekem is van szabad akaratom és ezek után erre igényt tartok továbbra is. Most még egy darabig ágyhoz vagy kötve és ez lesz a próbaidö. Kívülállóként szemlélheted a dolgok menetét, de ha én nem kérdezlek nem szólhatsz bele! Ha teljesen felépülsz és hajlandó leszel velünk ebben a formában élni az életed, továbbra is együtt marad a mi kis családunk. A döntés a te kezedben van! Én a továbbiakban nem szólok semmit sem csak teszem a dolgomat, ahogy eddig is, amíg te a kórházban voltál.
A férfi elöször szinte megrökönyödött. Egyszerüen nem értette, hogy mit akar töle ez a mindeddig oly illedelmes és engedelmes “ kislány”. Természetesen próbálta továbbra is irányítani az életét, de Stella tartotta magát az elhatározásához és nem engedte, hogy a párja beleszóljon a dolgaiba. A férfi eleinte dühöngött és mindezt kész tragédia ként élte meg. Állandóan csak azon gondolatok forogtak a fejében, hogy az én házam az én éttermem, az én autóm, az én pénzem, az én fiam…….. Stella azonban rámutatott azokra az értékekre, amelyek pénzzel nem megvásárolhatóak. Megértette kedvesével, hogy mit jelent a család fogalma, mit jelent nem önzöen élni és rámutatott azokra az apró kicsi dolgokra, amelyekre párja még soha nem figyelt fel. Egy jó szó, egy kedves mosoly, egy simogatás, amelyek nem kerülnek egy fillérbe sem, mégis sokszor felbecsülhetetlen értéket rejtenek magukban. Stella jelesre vizsgázott ápolásból, a munkájából a gyermeknevelésböl a háztartásvezetésböl és még sorolhatnánk. Sokszor gondolt arra a pillantra, hogy ha anya ezt látná nagyon büszke lenne rá, mert azután, hogy képes volt ezt a döntést meghozni megértette anyja aggodalmait, tapasztalatát és igazát az együttéléssel és a családdal kapcsolatban. Pár hét leforgása alatt a kedvese is rájött, hogy együttélni csak így érdemes. Jobban odafigyelt Stella igényeire és sokkal több idöt töltött velük, mint az eseményt megelözö idöszakban. Pár hónap leforgása alatt megtanult párjával együtt tervezni, családi életet élni úgy ahol a férfi és a nö teljesen egyenrangú társak.
Együttélésük a nyolcadik évfordulójához érkezett. Stella fínom vacsorát készített és gyönyörüen megterített. A régi kacatok közül elökeresett egy lemezt és csillogó szemekkel énekelte a Porsche hercégének, illetve szíve választottjának: ..Porsche, szerelem, száguldás.
Pár mondat ismerkedés és Stella a munka után már a Porsche elsö ülésén találja magát. Ö még húsz éves sincs és talán nem is tudatosítja, hogy mi zajlik a lelkében, csak egyszerüen csodálatosan érzi magát és a száguldás közben még az is eszébe jut, hogy mennyi kortársa lenne irigy rá, ha most ezt látnák. Természtesen mindezen gondolatoknak a férfi is épp úgy tudatában van, mint Stella és rendelkezik minden további szükséges eszközzel ahhoz, amivel a fiatal lányt leveheti a lábáról. Számtalan eset forgatókönyvének elsö oldalai lehetnének a fenti sorok. Tulajdonképpen hosszú ideig tisztázatlan marad, hogy az autó hódított e vagy a pasi. Semmi új a nap alatt, hogy Stella pár napon belül fülig szerelmes lett. A rövid kis beszélgetések során kiderül még egy s más csalogató. Például, hogy a pasinak nem csak jó autója van, de ezen felül még egy jól menö étterme is, na és ebböl már magától adódik, hogy pénze is. Stella úgy hiszi megtalálta álmai hercegét, aki a kornak megfelelöen nem fehér lovon, hanem piros Porschen érkezett hozzá. Ráadásul jól néz ki és nem elhanygolandó, hogy még pénze is van. A pasi természetesen jól tudja mi a dolga, ha éppen kedvére való a fiatal, csinos és tapasztalatlan hölgy. Romantikus kis vacsora kettesben, andalító zene, egy csokor virág, mellé esetleg egy szemet gyönyörködtetö ékszer és már áll is a bál. Na ez aztán a szerelem elsö látásra – gondolja Stella és fülig úszik a sok ismeretlen érzésben és a „vélt“ boldogságban.
Természetesen kinek adnám hírül ezt a világra szóló eseményt – gondolta Stella- ha nem az édesanyámnak. Elég egy mondat smsben: „Találkoztam egy nagyon csinos férfival, akinek nagyon szép piros Porscheja van és nagyon csinos. A többit majd otthon elmesélem. Puszi Stella“
Az sms megérkezik és anyában számtalan gondolat merül fel azonnal, hiszen az ö féltett gyermekéröl van szó. Azon gondolkodik vajon mit válaszoljon vissza? Bízik Stellában, hiszen okos és intelligens lány, de sok példa volt már rá az életben, hogy épp az ilyen lányok baltázzák el életüket a legelsö alkalommal. Anyának nem jut eszébe egyetlen épkézláb mondat sem, csak annyit ír vissza: „Nagyon vigyázz magadra!!!! Csók Anya!“
Stellának még két hete van a hazautazásig. Minden este elénekli a „Porsche, szerelem,…..“ dalt, mert ettöl a fellegek közt érzi magát, hiszen szinte megígézi, hogy a Porsche és a pasi zárórára megérkezzék, hogy aztán hajnalig együtt múlassák az idöt. Stella vidáman dúdolja kedvenc dalának elsö sorait: „- Száguldunk,élvezd az iramát, Sólyomként, kéklö hegyeken át, Zúgva süvít a szél, lüktet, felsistereg a gép Érzem szédítö, vad mámorát……“ Mintha csak mi ihlettük volna a dalszövegírót e pár sor megírására. Stella már pár napja a szerelem tüzében ég és úgy érzi most már övé a világ, hiszen a pasi élvezi az ö társaságát és mindent bevet annak érdekében, hogy a lányt a lehetö legrövidebb idön belül maga mellé édesgesse. Mindezt szerelemböl??, hencegésböl??, érdekböl??, vagy csupán csak szórakozásból?? Érdekes, mert ezek a dolgok csak anyának jutnak eszébe, hiszen Stella most tíz centivel a föld felett lépked , s öt kevésbé foglakoztatják az efféle gondolatok. Jó azt elhinni amit épp áttél. A maga részéröl egy szerelmet az elsö látásra és úgy hiszi az utolsó vérig., de mit gondol a pasi. Természetesen vele is ugyan ez történik, miért is kételkedne kapcsolatuk töretlen száguldásában?
Letelik az idö a hazaindulás idöpontja már csak pár óra. Stella fülében vakítóan csillog a két aranykarika fülbevaló és szeme a boldogságtól és a búcsuzástól nevet és sír egyszerre. Ne sírj, vígasztalja a férfi egy hét múlva meglátogatlak! A mondat hallatán Stella szemei még fényesebben ragyognak.
Otthon a család hétköznapjai várakozással teltek, hiszen mindenkit megszédített Stella, amikor bejelentette, hogy a szerelme öt nap múlva látogatóba jön. Addig is a telefon félóránként csörögött szinte éjjel nappal.
Anya is ideges volt, de nem a látogató miatt, hanem az események túl gyors zajlása végett. Észrevette Stella mennyit változott az elmúlt egy hónap alatt. Szinte egészen más lány jött haza a külföldi turnéról, mint aki elment. Az még csak hagyján, hogy a lánya szerelmes, de ezt az örült iramot szerinte képtelenség még felfogni is, hát még követni? Számára érthetetlen ez a nagy sietség. Éjszakánként csak magában vívódik. Miért kell pár napos ismerettség után ágyba bújni egy férfival? Hol van a nöi büszkeség? Miért nem udvaroltatnak maguknak a mai lányok? Számára ez úgy fest mintha nem a szerelem állna középpontban, hanem a vagyon, a pénz, a csillogás, és minden ami emögött van. Jól van ez így? Ettöl szerettem volna a lányomat megóvni,de úgy látszik erröl már elkéstem és beleszólni meg nem fogok és nem is akarok. Az élete párját mindenkinek saját magának kell kiválasztania.
Pár nappal késöbb megjött a piros Porsche hercege, bár ezúttal repülövel érkezett. Az öt napos vendéglátás során az otthon töltött idön kívül volt éttermi közös vacsora, kirándulás a környéken, egy két közös beszélgetés, melynek során kiderült többek közt az is, hogy Stella és a pasi közt lévö korkülönbség húsz év.
Anya ezt követöen szinte magába zárkózik. Úgy gondolja, hogy ha majd a pasi elmegy megpróbálja a lányát jobb belátásra bírni. Szerinte ezekben a kapcsolatokban sok az ellentmondás. Természetesen a választás és a döntés jogát meghagyja a lányának, de azért majd pár mondat erejéig felvázolja neki az ö ésszerü érveit. Szerinte ez a pasi már sok mindent megtapasztalt, rafinált és valahogy olyan érzése volt, mintha Stella csak szórakozásból kellene neki.
A való élet azonban másképp írta a forgatókönyvet. Egy hónap múlva Stella elköltözött a piros Porsche hercegéhez. Megtörtént a viszontlátogatás, melyet anya szinte végig sírt. Elképedve vette tudomásul, hogy lánya olyan, mint egy házörzö kutya. Úgy ugrált ahogy a pasi fütyült és természetesen mindezt szerelemböl, tiszta szívböl és önzetlen szeretetböl tette, mert nem gondolkodott csak cselekedett és minden tettében, gondolatában a férfi észrevétlenül irányította. Mindezek ellenére Stella hajthatatlan volt. Elmondása szerint megtalálta álmai lovagját és hiába volt minden figyelmeztetés ö csak rendületlenül száguldott kedvese mellett, de nem vele!
Kezdetét vette a közösnek nevezett nagybetüs élet, amihez nem kellett még egy jelképes aranykarika sem a többiröl nem is beszélve. Ebben az eszeveszett gyorsaságban és száguldásban a dolgok szó szerint percenként változtak. A borzalmas viharokat itt-ott felváltotta pár napsütéses óra. Stella mindent türt, mindent elfogadott. A legnagyobb csatákat magában vívta. Nem tudni miért de bízott az érzéseiben, a szerelmében, a türelmében, a vonzerejében, hogy a szíve választottja majd megpróbál azonosulni az ö vágyaival, elképzeléseivel a családi életbe vetett hitével és mindazzal ami és aki Stella valójában volt.
Két éves együttlét után Stella terhes lett. Számára ez egy új reményt csillantott meg. Ùgy hitte a gyermek érkezése sok mindent megváltoztat majd kettöjük kapcsolatában. Természetesen ez csak a lány fejében született meg. Párja továbbra is csak a maga dolgaira öszpontosított, melynek középpontjában egyetlen dolog a “pénz “ állott. Ezen kívül senki és semmi sem volt szent. Mindemellett megkövetelte magának a teljes szabadságot. Stella ebben az idöben felszolgálóként az ö éttermében dolgozott, tehát érzelmileg, anyagilag és minden elképzelhetö szempontból az ö befolyásoltsága alatt állt. Ha Stella alkalomadtán megpróbálta érvényre juttatni saját elképzeléseit hatalmas csetepaté lett belöle.
Stella hasa már szépen gömbölyödött és elérkezett az utolsó hónap ami anya számára hozta a legnagyobb meglepetést, aki ekkor férjével együtt abban a városban vállalt munkát, ahol a lányuk élt a párjával. Amikor csak tehette meglátogatta szüleit amiböl szintén nagy felfordulás lett, méghozzá akkora, hogy Stella „haza“ sem mehetett. Az utolsó hónapot szüleinél töltötte egy másfél szobás kis lakásban anyával, apával és hat éves testvérével együtt.
Anya természetesen nem tett szemrehányást Stellának, hiszen egy anya nem tesz ilyet, mert a feltétlen anyai szeretet az örökké megmarad. Magában azonban mérhetetlenül szomorú volt, de ezt igyekezett nem kimutatni. Stella és a párja között a kommunikáció telefonon keresztül zajlott és hetente egy – két alkalommal együtt mentek be a városba, (természtesen a porscheval), hogy a látszat a kívülállók számára azért világossá tegye , hogy a pletykák ellenére minden a legnagyobb rendben zajlik és a város egyik legnagyobb „Macsója“ örömmel várja gyermeke érkezését. Stella nem árulta el belsö gondolatait senkinek sem. Sokszor olyannak tünt az egész, mint ha a saját sorsát valami kívül álló erö irányítaná, de anya nem akarta gondolataival és tapasztalatával megkeseríteni lánya örömteli várakozását. Ö ebben az idöben már csak a kicsire öszpontosított és nagyon várta a pillanatot, amikor a gyermekét a kezében tarthatja.
A fájások reggel fél hatkor kezdödtek és a herceg eljött Stelláért, hogy együtt vajúdják végig az idöt. A kisfiú délután öt órakor született meg császármetszéssel és a „boldog“ kis család egy hét múlva már a családi fészekbe tért haza, mintha az elmúlt hónapban mi sem történt volna.
Stella szép lassan beletörödött és elfogadta azt, ami mások számára elfogadhatatlan lett volna. Èlte hétköznapjait és nevelgette kisfiát, miközben a nap huszonnégy órájában szíve választottjának kívánságait teljesítette. Egyszóval az élete a megfelelésröl szólt. Anyaként igyekezett a kisfiának megfelelni és társként pedig a párjának, akinek közben az étterme mellett volt még vagy öt autója és egy kis szállodát is vásárolt magának, amelyet Stella vezetett, mert hát ugye munka nélkül nem lehet megélni. Nem is ezzel volt a gond, hiszen az ember saját magáról tudja, hogy ahol kisgyermek van ott a munkába járás nem csak a kötelezettségröl szól, de néha bizony a kikapcsolódásról is.
Anya nagyon jól látta és tudta is , hogy mi történik, de egy szót sem szólt a lányának, hogy ha feladja ö akkor is mellette lesz. Tulajdon képpen Stella is tisztában volt azzal, hogy az élete másképp is alakulhatott volna és azt is tudta, hogy ma már más a helyzet, mert a gyereknek apa is kell és ráadásul a kisfiú imádta is az apját. Talán már mindenki megszokta a családban kialakult életformát. A kívül álló úgy gondolná, hogy minden a legnagyobb rendben,de anya tudta azt, amit Stella még magának sem mert bevallani, hogy nem lehet így egy életet leélni, ahol a napod huszonnégy órájában minden szempontból meg kell felelned a társadnak. Ez csak egy eszeveszett száguldás a semmibe, hiszen az ember egész élete során a jólétre vágyik, azt szeretné megízlelni,de ahhoz elsösorban jól kell éreznie magát a börében. A boldogság fogalmát talán mindenki másképp vázolná fel, de a megtapasztalásából származó élmény talán mindenki számára egyformán fontos és azonos.
Hideg, fagyos , téli reggel volt, amikor a herceg a legújabb autójával ( egy BMW X6-sal) épp az éttermébe indult volna a szállodája elöl. Az ajtó nyitásakor megcsúszott és hanyatt vágódott a betonon. Koponyatörést, és bokatörést szenvedett és majdnem az életével fizetett a balesete miatt, mert a történtek után úgy fél órával késöbb talált rá Stella és a kisfia. Több napig feküdt mélyaltatásban és a bokáját többször kellett müteni. Több mint hat hétig kórházi ápolásra szorult. A kisfiúval együtt naponta látogatták. Míg az apa gyógyulgatott Stellának így módjában állt belekóstolni abba az életbe, amit valamikor a kapcsolatuk kezdetén megálmodott magának. Saját maga oszthatta be az idejét, nem irányította öt senki, mégis minden ment szépen. Természetesen a párja, amint egy kicsit jobban lett máris kezdte a maga megszokott parancsoló stílusát, meg a jól ismert fogjuk meg és vigyétek változatot. Stella természetesen meghallgatta, de nem szólt rá semmit és úgy alakította mindennapjait, ahogy a kisfiúval nekik a legjobban megfelelt. Teljesen furcsa volt, hogy esténként még olvasni is volt ideje és a szállodában is minden a legnagyobb rendben ment. Néha még az étteremre is odafigyelt. Èlvezett minden napot, de amikor már látta, hogy a szive választottja nemsokára hazajön kissé elszomorodott. Arra gondolt, hogy kezdödik a régi mókuskerék, amiböl nem lehet kiszabadulni, de ezt végképp nem szerette volna.
Stella gondolt egy merészet és amikor hazahozták a kedvesét, leült mellé és a fejére zúdította azt a sok sérelmet, amit az évek folyamán töle kapott. Kész tények elé állította a férfit. Amint láthatod hüséges társként kiálltam melletted a bajban is és azt is elmondom neked, hogy a távolléted ideje alatt sok mindent másképp csináltam mint ahogyan azt te megparancsoltad nekem. Nem azért cselekedtem így, hogy téged bosszantsalak, hanem azért mert nekem is van szabad akaratom és ezek után erre igényt tartok továbbra is. Most még egy darabig ágyhoz vagy kötve és ez lesz a próbaidö. Kívülállóként szemlélheted a dolgok menetét, de ha én nem kérdezlek nem szólhatsz bele! Ha teljesen felépülsz és hajlandó leszel velünk ebben a formában élni az életed, továbbra is együtt marad a mi kis családunk. A döntés a te kezedben van! Én a továbbiakban nem szólok semmit sem csak teszem a dolgomat, ahogy eddig is, amíg te a kórházban voltál.
A férfi elöször szinte megrökönyödött. Egyszerüen nem értette, hogy mit akar töle ez a mindeddig oly illedelmes és engedelmes “ kislány”. Természetesen próbálta továbbra is irányítani az életét, de Stella tartotta magát az elhatározásához és nem engedte, hogy a párja beleszóljon a dolgaiba. A férfi eleinte dühöngött és mindezt kész tragédia ként élte meg. Állandóan csak azon gondolatok forogtak a fejében, hogy az én házam az én éttermem, az én autóm, az én pénzem, az én fiam…….. Stella azonban rámutatott azokra az értékekre, amelyek pénzzel nem megvásárolhatóak. Megértette kedvesével, hogy mit jelent a család fogalma, mit jelent nem önzöen élni és rámutatott azokra az apró kicsi dolgokra, amelyekre párja még soha nem figyelt fel. Egy jó szó, egy kedves mosoly, egy simogatás, amelyek nem kerülnek egy fillérbe sem, mégis sokszor felbecsülhetetlen értéket rejtenek magukban. Stella jelesre vizsgázott ápolásból, a munkájából a gyermeknevelésböl a háztartásvezetésböl és még sorolhatnánk. Sokszor gondolt arra a pillantra, hogy ha anya ezt látná nagyon büszke lenne rá, mert azután, hogy képes volt ezt a döntést meghozni megértette anyja aggodalmait, tapasztalatát és igazát az együttéléssel és a családdal kapcsolatban. Pár hét leforgása alatt a kedvese is rájött, hogy együttélni csak így érdemes. Jobban odafigyelt Stella igényeire és sokkal több idöt töltött velük, mint az eseményt megelözö idöszakban. Pár hónap leforgása alatt megtanult párjával együtt tervezni, családi életet élni úgy ahol a férfi és a nö teljesen egyenrangú társak.
Együttélésük a nyolcadik évfordulójához érkezett. Stella fínom vacsorát készített és gyönyörüen megterített. A régi kacatok közül elökeresett egy lemezt és csillogó szemekkel énekelte a Porsche hercégének, illetve szíve választottjának: ..Porsche, szerelem, száguldás.